|
Témaindító hozzászólás
|
2008.08.06. 11:50 - |
..vettem egy tornacsukát 30 e meg egy pólót 20e ér..
Sok ember így kezd egy társalgást, nem törődve azzal, hogy neveletlenségnek számít kérés nélkül megmondani, hogy mennyiért vásároltuk az éppen divatos holmikat eszközeinket. Igazából, rákérdezni is illetlenség, és csak akkor szabad ha az illetővel legalább haveri a kapcsolatunk.Ezek az emberek, azért fecsegik ki mindenkinek hogy mit mennyiért vettek, esetleg mennyit kerestek ebben a hónapban mert úgy mert úgy gondolják, hogy a drága holmik birtoklása, a csinos keresett saját magukat is értékes emberekké teszik. De valójában azok?
Gyakran, nem másról van szó, mint a valóban sikeres és tehetős emberek tartalom nélküli utánzása.Azt mondják, hogy a pénznek nincs szaga, hazánkban is sajnos így van. Ha már megvan akkor lényegtelen hogy milyen úton honnan származik. Másik ember átveréséhez, megfélemlítéséhez nem üzleti érzék vagy tehetség kell hanem csupán a normálistól eltérő erkölcsi tartás és agresszív viselkedés . Amely alkalmazható fizikailag fellépve az „áldozat” ellen, illetve a joghézagok és politikai kapcsolatok kihasználásával gazdasági bűncselekmények elkövetésére. (Olajszőkítés, Kulcsár-ügy stb.)
Sajnos csak kevesen tudnak különbséget tenni, a tehetséges, sikeres ember és a felkapaszkodott gátlástalan polgár között. Ennek összetett oka van. Az emberek többsége magából indul ki, tehát mindenféle tehetséget és birtokolt anyagi ingóságot, önmagunkhoz hasonlítunk. Ha úgy ítéljük meg ,hogy az illető nálunk gazdagabb, akkor szinte rögtön irigykedünk rá. Ha a másik tehetséges és sikeresen működteti vállalkozását, akkor is irigyek vagyunk rá. Ne felejtsük el, hogy a másikat irigyelni mindig sokkal könnyebb, mint megszerezni az Ő ismereteit és keményen dolgozni velük.Természetesen ennek a fordítottja is is előfordul. Tehát ha egy átlag ember gyenge művészi próbálkozásának vagyunk szemtanúi, akkor szimpátiát vált ki, mert az illető ugyan úgy alkalmatlan arra, hogy énekeljen táncoljon mint jó magunk. Ezért nincs mit irigyelni, sőt lehet sztárosítani, mert ezzel tudat alatt a hozzánk hasonló átlagembereket ruházzuk fel olyan képességekkel amelyek valóban csak az amerikai filmsztárok rendelkeznek. És ezzel megmagyaráztuk a hazánkban divatos gagyi sztárok „sikerének” a kulcsát is. |
[1-1]
..vettem egy tornacsukát 30 e meg egy pólót 20e ér..
Sok ember így kezd egy társalgást, nem törődve azzal, hogy neveletlenségnek számít kérés nélkül megmondani, hogy mennyiért vásároltuk az éppen divatos holmikat eszközeinket. Igazából, rákérdezni is illetlenség, és csak akkor szabad ha az illetővel legalább haveri a kapcsolatunk.Ezek az emberek, azért fecsegik ki mindenkinek hogy mit mennyiért vettek, esetleg mennyit kerestek ebben a hónapban mert úgy mert úgy gondolják, hogy a drága holmik birtoklása, a csinos keresett saját magukat is értékes emberekké teszik. De valójában azok?
Gyakran, nem másról van szó, mint a valóban sikeres és tehetős emberek tartalom nélküli utánzása.Azt mondják, hogy a pénznek nincs szaga, hazánkban is sajnos így van. Ha már megvan akkor lényegtelen hogy milyen úton honnan származik. Másik ember átveréséhez, megfélemlítéséhez nem üzleti érzék vagy tehetség kell hanem csupán a normálistól eltérő erkölcsi tartás és agresszív viselkedés . Amely alkalmazható fizikailag fellépve az „áldozat” ellen, illetve a joghézagok és politikai kapcsolatok kihasználásával gazdasági bűncselekmények elkövetésére. (Olajszőkítés, Kulcsár-ügy stb.)
Sajnos csak kevesen tudnak különbséget tenni, a tehetséges, sikeres ember és a felkapaszkodott gátlástalan polgár között. Ennek összetett oka van. Az emberek többsége magából indul ki, tehát mindenféle tehetséget és birtokolt anyagi ingóságot, önmagunkhoz hasonlítunk. Ha úgy ítéljük meg ,hogy az illető nálunk gazdagabb, akkor szinte rögtön irigykedünk rá. Ha a másik tehetséges és sikeresen működteti vállalkozását, akkor is irigyek vagyunk rá. Ne felejtsük el, hogy a másikat irigyelni mindig sokkal könnyebb, mint megszerezni az Ő ismereteit és keményen dolgozni velük.Természetesen ennek a fordítottja is is előfordul. Tehát ha egy átlag ember gyenge művészi próbálkozásának vagyunk szemtanúi, akkor szimpátiát vált ki, mert az illető ugyan úgy alkalmatlan arra, hogy énekeljen táncoljon mint jó magunk. Ezért nincs mit irigyelni, sőt lehet sztárosítani, mert ezzel tudat alatt a hozzánk hasonló átlagembereket ruházzuk fel olyan képességekkel amelyek valóban csak az amerikai filmsztárok rendelkeznek. És ezzel megmagyaráztuk a hazánkban divatos gagyi sztárok „sikerének” a kulcsát is. |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
