A múlt súlya

  Az 1989-as rendszerváltás után sokan úgy vélik, hogy hazánkban ugyan olyan nyugati típusú kapitalista gazdaság és életmód alakult ki mint Németországban vagy Angliában.

Ez téves!

Hazánkban a folyamat jelen pillanatban is tart.

 (Ajánlott film:Bacsó Péter - A Tanú -).

Ennek a korszaknak egyedi hangulata volt, amire már csak az idősebbek emlékeznek. Ennek ellenére, a gyerekek és unokák, még mindig magukban hordozzák, mert ezt tanulták a szüleiktől.

Hiába van jelen az országban a modern technika és az Európai Uniós jogszabályozás , ha az őket alkalmazó emberek egy letűnt korszak gyermekei.

Az alábbi példák hazánkban gyakran előforduló esetek, melyekkel szinte biztos már mindenki találkozott. Egyeseket törvény másokat jogszabály tíltja, van amelyet csak a jóízlés. A közös bennük, hogy mindegyik hozzájárul ahhoz, hogy hazánk inkább a balkáni régióhoz hasonlítson mint egy fejlett nyugati társadalomhoz. Nem minden köttödik a pénz hiányához illetve a magyar Politikai Elit gyengécske teljesítményéhez. Van ami csak egy kis figyelmet igényelne vagy esetleg az alapvető szabályok betartását. A másik ember észrevételét:

Az alábbi esetek, nyugaton is előfordulnak , de nem jellemző:

• Irányjelző használata nélküli sávváltoztatások. - Minek, Ő tudja merre akar menni.

• Feltűnően gyakori ittas vezetés.- Eddig a szekeret is így vezette -

• Bejáróba kapuba való parkolás, - Mert nem érdekli, hogy a tulaj ki vagy be akar állni a kocsijával.

• Követési távolság figyelmen kívül hagyása, - Nem valószínű, hogy befér az előtte haladó autó csomagtartójába.

• Megáll a forgalmas fő út közepén, hogy kirakja a nénit és a csomagjait – Mert lusta az útról letérni.

• Ha nem tetszik neki valami, akkor rögtön anyázik és leszidja a másikat. - Számára a kultúra ismeretlen.

•  Ha külföldi turista érkezik az étterembe, akkor távozáskor a „drága” vendégnek mélyebbre kell a pénztárcájába nyúlni mint a magyar vendégnek. - A turista kifizeti, de többet nem jön vissza.

• Budapest fő utcáján ,lemegy fürdőnadrágban és strandpapucsban a sarki boltba. - A nagypapa is ezt tette a faluban.

• Melltartó nélkül strandol, arra nem kijelölt helyen. - Erkölcsök, számára ismeretlenek.

• Munka közben nyugodtan mobiltelefonál, miközben a vásárló rá vár. - Látszat munkás.

• Utálattal fordul a vevő felé. - A munkát kényszernek veszi.

• Zárás után, hazavisz egy pár dolgot a munkahelyétől. - Ki kell pótolni a fizetést, meg úgy is sok van a raktárban.

• Egyesek,csak a termék és a szolgáltatás árát emelik, a színvonalat nem. - Mert nem érdekli a vásárló amiből él, csak a pénz.

Hiába módosultak törvények, jogszabályok és rendeletek, az emberek mentalitása még mindig a múlthoz kötődik.  Úgy is lehetne fogalmazni, hogy csak a kapitalista rendszer külső jegyeit vettük át, de nem a kapitalizmus kultúráját. Az állami burokráciát, továbbra is a régi "hagyományok" mozgatják. Aki intézet már valamilyen ügyet okmányirodában, az tudja,hogy mit jelent ez.

Nem lehet elvárni, hogy egy ország mely 40 éven keresztül kommunista tervgazdálkodást alkalmazott alig 20 év leforgása alatt elérje ugyan azt a gazdasági szintet és életszínvonalat mint olyan országok amelyek 200 éves kapitalista múltra tekintenek vissza.

  Alapvető hátráltató ok az emberek mentalitása. Az emberek többsége súlyos, az ország múltjához köthető terhet cipel. A Kádár-korszak idején az emberek számos negatív dolgot szoktak meg, és kényszerültek csinálni ahhoz, hogy előbbre tudjanak jutni. Az állami apparátus kijátszása, látszat munkahelyek betöltésének az elfogadása (szocializmusban nem lehetett munkanélküli, ezért alkalmaztak Pl.: 2 személyes irodába 4 személyt, ahol a másik 2 kávét főzőt virágot locsolt). A kommunista rezsimben a hatalmat kiszolgálók kiváltságokat kaptak, ebből kifolyólag a korrupció és az egoizmus nagyon elterjedt volt, épp úgy mint az aktuális  "sikeresebb" szomszéd megfigyelése és feljelentése.
A megélhetés érdekében, az emberek viselkedése alkalmazkodott az akkori társadalmi normákhoz. Ezáltal a helyes és a helytelen, épp úgy mint az illő és a nem illő, egy kicsit eltolódott. Ennek köszönhetően hazánk társadalmi kultúrája a nyugattól eltérő tulajdonságokkal bír. Különbségek természetesen csak azoknak az embereknek tűnnek fel, akiknek módjukban áll rendszeresen külföldön tartózkodni. Ezálttal nekik, van viszonyítási alapjuk. Akik itthon élnek, nem érzékelik a „balkáni jeleket”, és úgy gondolják, hogy más európai országokban is ugyan úgy élnek az emberek mint itthon. Mert nincs összehasonlítási alapjuk. Számukra minden rendben van.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.