Jelenlegi életkörülményeink múltbeli döntéseink függvénye. Tehát , a mostani döntéseink fogják meghatározni a jövőbeni életünket. Minden ember más, és ezért másféleképpen viszonyul saját döntéseihez. Minden döntés,különböző mértékű felelőséggel  és egyben konfliktussal is jár, ezért sokan vannak akik alapból félnek meghozni egy döntést. Pedig dönteni, mindig kell. A választásunk lehet jó, rossz és el lehet halogatni is. Alapvetően fontos, hogy minél több reális információ álljon a rendelkezésünkre, és lehetőleg ne érzelmeink által vezényelve mondjunk igent vagy nemet. Az ember legnagyobb segítője és egyben hátráltatója is nem más, mint önmagunk. Minél jobban ismerjük saját magunkat, annál pontosabban tudjuk megszabni saját életünket. Tisztába kell lenni saját erényeinkkel épp úgy mint gyengeségeinkkel. A jó épp úgy mint a rossz, része az emberi természetnek, és mindkettőre szükség van. Az embernek megadatott az a képesség, hogy változtatni tudjon saját karakterén ezáltal , hogy alkalmasabbá tegye magát ahhoz a társadalmi szerepre amit be akar tölteni. Tehát ha az életünket jobbá sikeresebbé akarjuk tenni, akkor nem a környezetünket, vagy a sorsunkat kell szapulni hanem önmagunkat kell a megfelelő irányba állítani. A sikertelenségünk okát, mindig könnyebb egy külső tényezőre fogni, mint önmagunkban keresni. Ez azért van így, mert míg a környezetünk elől el tudunk menekülni, önmagunktól nem. Az ember hajlamos arra, hogy a könnyebb utat válassza, ahelyett, hogy a jó úttat választaná. 

 Az alkoholizmus épp úgy mint a kábítószer-függőség nem más, mint menekülés önmagunk és a világ elől. Egy sikeres médiasztár vagy üzletember, ha elveszti a helyes döntéshozatal képességét lehet belőle alkoholista illetve drogfüggő, viszont ennek az ellenkezője nem szokott előfordulni.

Sajnos,nem létezik olyan „recept”, amely minden embernek egyformán jó lenne, mert az emberek adottságai (hozott és szerzett) és vágyai különbözőek. Van aki agysebész akar lenni és van aki vonatvezető. Mindkettő lehet sikeres, ha elégedett önmagával és a munkájával.

    Az ember tanulás által való programozása. - Ha ismered önmagad, az lehetsz ami akarsz.

“Élt egyszer egy ember, nagyon lusta volt, jóformán az egész napját csak alvással töltötte. Történt egyszer, hogy a szomszédos börtönből megszökött egy rab és pont a lusta embernek a házában keresett magának ruhát meg élelmet. Amint a késsel felfegyverzett rab ráparancsolt a lusta emberre, azon nyomban felpattant az ágyából és ruhát meg pénzt keresett elő, az eddigi tunyaságának nyoma veszett, mint utána a rabnak”.

  A fenti történet egy tanmese, amely nagyon fontos, hogy megértsük önmagunkat. Egyben azt is jelzi, hogy egy külső kényszernek engedelmeskedve mindig könnyebb valamit megcsinálni, mint ha tudjuk valamiről,hogy meg kellene ugyan csinálni de semmi kedvünk hozzá.  Pedig ha kevés a pénz a számlák kifizetéséhez, párkapcsolati problémáink vannak, sokat betegeskedünk, el vagyunk keseredve, akkor egyértelmű, hogy változtatni kell az életünkön. 

Ha megvan az igény a változásra, akkor miért is nem tesszük?

Mert félünk  a kihívásoktól, az új dolgoktól és gátolnak minket a régi megszokásaink és nem akarunk rövid ideig sem lemondani azokról a jelenlegi kis örömökről (kikapcsolódások hobbik) melyeknek köszönhetjük, hogy még egyáltalán van erőnk egy újabb napnak belevágni.

Ha jobban belegondolunk, akkor ez egy ördögi kör, mert lényegében információk hiánya miatt, félünk az újabb tapasztalatok megszerzésétől.

És persze a lustaságot sem szabad kifelejteni, mert mindig könnyebb a kocsmába elmenni, vagy a PC-t bekapcsolni egy kis játékra ,esetleg saját hiányosságaink leplezésére szidni a rendszert, és irigykedni azokra az emberekre akik képesek voltak javítani saját életminőségükön, mint nekilátni változtatni a saját életünkön. Jobb munkahelyet keresni hatékonyabban megszervezni a napjainkat esetleg elhagyni a káros szokásainkat.

De ha egyszer már valaki eljutott oda, hogy rájöjjön, hogy többre hívatott, és tovább akar lépni, akkor nézzük meg,hogy mik azok a tényezők amik gátolják abban hogy jobbra fordítsa az életét.

Ez az oldal nekik készült.

 A téves elképzelés, egy vagy több nem reális információ beidegződését jelenti. Értelemszerűen a hatékony, pozitív változásnak elengedhetetlen kelléke a reális Ön és világnézet kialakulása és természetesen az a képesség, hogy lehetőséget adjunk az új dolgoknak azzal, hogy elgondolkozunk rajtuk.

A fenti sorokból az is kiderült, hogy a munkahely és a munkavégzés nagyon jelentős szerepet tölt be az ember életébe és mint olyan nagyon fontos abban, hogy elégedettek lehessünk az életünkkel.

Tudni azt, hogy “így nem jó, szar az életem” még nem elég. De mindenképp jobb, mert azt jelenti, hogy van igény a változás elindításához.

Mi gátol minket a változásban?